A folyamatos fejlődéssel és a rengeteg új technikai eszköz/azok megvásárlásával ott tartunk, hogy lassan elfogynak az IPv4-es címek(lényegében valamely formátumban ez már meg is történt). Erre nyújt valamely-féle megoldást az alhálózatra bontás. Lényege, hogy a kiosztható címek bitjeiből elveszünk valamennyit, és azt átcsatoljuk a hálózati...
Mire is jó a telnet? Ha az ember elmegy dolgozni az ország másik felére, de jó lenne távolról elérni az adott otthoni host-ot, akkor ezt a telnet segítségével megteheti, azaz röviden és egyszerűen: A telnet távoli elérést valósít meg. Ehhez a következőket kell tennünk, miután felkonfiguráltuk az egész topológiát(PC-k, switch-ek, routerm, stb...).
Biztonság szempontjából ajánlott konzol illetve privilegizált EXEC mód(enable) jelszót állítani, ezt fogjuk megnézni... Ezek után kitérnék pár szóval a banner üzenet állításáról.
Bizonyos esetekben, szükséges lehet a router konfigurációs adatait elmenteni, ezeket az adatokat menthetjük szerverre(TFTP), vagy akár a router saját memóriájára, ezt a két esetet szeretném felvázolni.
Már az eddigiekben szó volt a statikus cím osztásról, ami lényegében annyit takar, hogy mi szépen bepötyögjük a megadandó hálózati információkat egyesével, de nyilván ez nem előnyös, ha mondjuk 200 PC-nek kéne címet osztani egy szerveren. Erre nyújt nekünk megoldást a dinamikus cím osztás, ahol egy szerver, vagy épp a routerünk tud IP címeket...
Az IP routolás lényege, hogy ha van nekünk mondjuk 4 hálózatunk, akkor az egymás mellett lévő hálózatok tudnak egymással kommunikálni, míg mondjuk az első hálózat már nem éri el a 4. hálózatot(Ábra).
Mielőtt belekezdenénk, hogy, hogyan kell gyakorlatban felkonfigurálni egy hálózati topológia interfészeit, fontos előtte egy pár elméleti dolgot átbeszélni.
Egy IPv4-es IP cím 4 oktettből áll(pl.: 192.168.1.0, nagyon konyhai nyelven mondhatjuk úgyis, hogy minden pont egy oktettet választ el), ez a 4 oktett összesen 32 bitet tesz ki, azaz lebontva...