Hálózat alapok #2: IP Route (NEXT HOP)
Az IP routolás lényege, hogy ha van nekünk mondjuk 4 hálózatunk, akkor az egymás mellett lévő hálózatok tudnak egymással kommunikálni, míg mondjuk az első hálózat már nem éri el a 4. hálózatot(Ábra).
Nézzük az ábrát, ott nekünk a Router0 tud kommunikálni a 192.168.1.0-ás illetve 192.168.2.0-ás hálózattal, hisz azok interfészeit oda fele is konfiguráltuk ezért a routing tábla ismeri az oda vezető utat(de mondhatjuk konyhai nyelven úgy is, hogy a közvetlen mellette lévő hálózatokat eléri), viszont a többi hálózatot már nem éri el, hisz soha nem adtuk meg neki, az oda vezető elérési utat, ami esetleges csomag küldés esetén problémához vezet. Szintén, csak hogy még egy példát említsek, a Router2 eléri a 192.168.4.0, a 192.168.5.0-ás illetve a 192.168.6.0-ás hálózatot, hisz közvetlen mellette vannak, azaz konfiguráltuk a routerünket ahhoz a hálózathoz, így a routing tábla felismeri, az oda vezető utat(ábra). Ezt a problémát a Routolással tudjuk megoldani, azaz megadjuk a routernek az adott távoli hálózathoz vezető utat, vannak többféle routolási lehetőségek, mi most a statikus megoldást nézzük meg NEXT HOP segítségével.
Lényegében nincs más dolgunk, mint a megnyitni a routerünket -> CLI -> enable -> config, majd ezek után az 'ip route <Cél hálózat> <Subnet mask> <Átjáró> ' parancsot használni. Az első helyre beírjuk annak a hálózatnak a címét, ahova routolni kívánunk, azaz annak az útvonalát adnánk épp meg, a második helyre beírjuk a cél hálózatnak az alhálózati maszkját, majd az utolsó helyre azt az átjárót amin keresztül tud menni, na de melyik átjárón tud keresztül menni? Itt jön képbe az a bizonyos NEXT HOP ami lényegében mindig a 2. átjáró lesz, nevéből eredően az első átjáró után ugrik egyet a következő átjáróig, és az lesz a kimeneti útvonal(Ha megint csak konyhai nyelven kéne fogalmazni, akkor mondhatni a 2. legközelebbi átjáró) (Videó).
A videón megfigyelhető, hogy a routolás után a routing tábla már ismeri a távoli hálózatok elérési útját, így tud kommunikálni velük.